Gyógygombák

Vitacafe - Kelet Kincsei

7 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál a kávéról

2016. október 20. - Kelet Kincsei

A kávézás része mindennapjainknak. Egy külön kultúra, reggeli ébredésünk, napközbeni aktivitásunk, társasági összejövetelek, baráti találkozások, üzleti konferenciák elengedhetetlen eleme. De nem volt ez mindig így. Néhány magyar vonatkozású érdekességet gyűjtöttünk össze, melyet nem biztos, hogy tudtál a kávéról.  

dsc06825_masolata.JPG

1.Tényleg úgy hívták, hogy feketeleves?

Igen, a feketeleves a XVII. századból származó kifejezés és eredetileg a kávét jelentette. Társul hozzá egy izgalmas és szomorú történelmi legenda: a váradi pasa az 1680-as években magához kérette Thököly Imre fejedelmet, akit egy ebédmeghívás ürügyével próbált magához csalni. Thököly azonban – jól ismervén a törököt – gyanút fogott, hogy készül valami ellene és ennek a közös ebédnek bizony nem lesz jó vége. Így az ebéd elfogyasztása után rögvest távozni készült és állt fel a közös asztaltól. Azonban egy janicsár aga így marasztalta: „ne siess uram, hátra van még a feketeleves.” Hát ez volt a kávé. A történet vége az lett, hogy Thököly fejedelmet a törökök az isztambuli Héttorony börtönébe vetették. E szomorú legenda (ami persze nem biztos, hogy igaz) mellett tény, hogy a feketeleves, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan része volt és a törökök tették ismerté a középkori Magyarországon is.

2. Ki ivott először kávét Magyarországon?

Az első magyar ember, aki kávét ihatott, a legenda szerint Apafi Mihály, erdélyi fejedelem volt, akit Ali basa vendégelt meg Érsekújváron, saját sátrában.

Egyébként a kávé szót először maga Zrinyi Miklós írta le 1645-ben, a kávéház szót pedig Mikes Kelemen használta először a híres leveleiben.

3. Végül is honnan ered a kávé szó?

A megfejtésre két megoldás is van: a legelterjedtebb álláspont szerint egy Etióp vidék, Kaffa nevéből származik. Ezt a helyet tekintik a kávé szülőhazájának.  A másik eredet az arab kahwa szó, s valószínűleg a mi kávé szavunk is ebből ered. Ez a szó eredetileg bort jelentett, majd később lett ebből a fekete ital. A XVI. századra már az egész arab világban a főzött és élénkítő italt jelentette.

4. Hogyan terjedt a kávézás Magyarországon?

A kávénak nem volt egyszerű eljutnia Európába. Mint tudjuk, Magyarországra a törökök hozták, és 150 éves ittlétük alatt sok kávézós helyet alakítottak ki, de ezekbe csak ők járhattak, ezek voltak a kahvedzsik. A XVI. századtól Konstantinápolyban elképzelhetetlen volt, hogy valaki ne igyon meg naponta 2-3 csésze kávét, amit külön szertartásként készítettek el és ez fokozatosan beépült a napi ritmusba, a maga varázslatosságával együtt. A kávézás a társasági összejöveteleknek, üzletkötéseknek, de akár egy egyszerű hajvágásnak is kötelező kellékévé vált.

Szerencsére a kávéfőzés fortélyait mi, magyarok is ellestük.

5. Mikor lettek kávéházak Magyarországon?

A történetírás szerint 1714- ben, egy Kávéfőző Balázs (Cavesieder Blasius) nevű ember házában árultak elsőként kávét. Balázs eredetileg egy vándor kávéárus volt, aki kezdésnek egy nyakába akasztott tálcáról az utcán árusította portékáját.

Magyarországon egyébként 1884-ben hoztak rendeletet a kávézók külső megjelenésére vonatkozóan. Persze voltak eltérések, az elegáns helyek mellett megmaradtak a kis üzletecskék is, ki- ki az anyagi helyzete alapján választott, melyikbe tér be. A XIX. században átalakult a pesti élet, közel 500 kávézós épületet terveztek, többek között Európa egyik legszebb kávéházát, a New York-ot. A tervező Hauszmann Alajos volt, a kávéház freskóit Lotz Károly és Magyar – Mannenheimer Gusztáv készítette, belül minden márvány, bronz, hatalmas csillárokkal és erkélyekkel. Ma is népszerű idegenforgalmi  és hazai érdekesség.

6. .A török szultán nagyon tiszta, ízesített, különböző gyümölcsökkel kevert különleges kávét ivott. A babokat már a 16. században megpörkölték, és csak utána főzték meg, később le is darálták, fahéjjal, szegfűszeggel ízesítették. A legelőkelőbb uraknak, a külföldi látogatóknak a „szultán kávéját” kínálták.

7. A több száz éves gyakorlatnak megfelelően, ma már nagyon modern eljárással készülnek különböző kávékülönlegességek. Aki nem csak különleges, hanem egészséges kávét akar fogyasztani, könnyen hozzájuthat olyan száz százalékos Arabica kávéhoz, amelyhez tiszta ganoderma gyógygombát adtak. A ganoderma íze tökéletesen illik a kávéhoz és fokozza élvezeti értékét.




Forrás:

Wikipédia,

The history and culture off coffee, 2012, Kátai Csilla Semmelweis Egyetem



 

A bejegyzés trackback címe:

https://vitacafe.blog.hu/api/trackback/id/tr1611812485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.